Keszthely: Festetics- kastély

 Festetics Kristóf Keszthelyt választotta birtokai központjának, és kastély építésébe kezdett az uradalom területén. Ebből az építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes, U alakú kastélynak nagyon kismértékben kiugró oldalszárnyai voltak, és a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Az épület középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő.
Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek az U szárnyainak meghosszabbítását célozták, illetve ezek végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak.

 

 A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést.
A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látták el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

 

A kastélypark kerti tav

A 2015-ös rekonstrukció során levéltári, kertrégészeti kutatást, valamint geodéziai és növényállapot-felmérést végeztek. Ennek köszönhetően a kerti tó kétszer akkora lett. A korabeli terveken úgy helyezték el a tavat, hogy vizében tükröződjön a kastély, illetve a kastélyból is látható legyen a belé ömlő vízesés. Ezen túlmenően teknősbékát és rákot tenyésztettek benne az előkelő látogatók megvendégelésére. Gasztro-célokra ugyan ma már nem használják a kerti tavat, de kis hídjának és a benne úszkáló különleges halaknak köszönhetően vonzó látványosság.

 

 

A Festetics-kastély parkja egyidős magával az épülettel. Jelentősége nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is óriási. A 18. században megalkotott barokk keszthelyi kastélypark ugyanis Közép-Európa legjelentősebb kertművészeti alkoták.

A párját ritkító természetvédelmi terület fénykorában (1887-1945) 42 hektáron terült el. Mára azonban csupán 10 hektárt járhatnak be a látogatók. Széleskörű ismertségét a tájkép angolkert és franciakert kombinációjának köszönheti. Az angolkertekben az ember hagyja a természetet érvényesülni, míg a franciakertre a mértani formák kialakítása a jellemző. A parkot a ma újra látható formájában még 1885-1889 között Henry Ernest Milner angol kertépítő tervezte.

A park legidősebb fája egy közel 500 éves kocsányos tölgy, de vannak itt kőrisek, juharok, páfrányfenyők, valamint két japánakác is.

A park gazdag növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület lett. Mivel ilyen módon távol került az emberi beavatkozásoktól, az állatok is visszaszoktak a parkba:

• A kerti tónál őshonos békafajok élnek,
• a mókusok újra benépesítették a kastélykert fáit,
• megtalálható a különleges kékszárnyú sáska is,
• a csak Keszthely környékén látható Keszthelyiensis denevérek,
• valamint több mint 40 fészkelő madárfaj (örvös galamb, balkáni gerle, pacsirta, kuvik, bagoly, stb.)

 

E gyűjtemény Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. Két évszázadon át gyűjtötték a Festeticsek. Több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé a tölgyfapolcokon. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincsei vannak itt egyedülálló egységben jelen.
A Festetics család az 1740-es évek második felében települt Keszthelyre. Festetics Kristóf épülő kastélyában már helyet kapott a könyvesház is. 1782-től a hitbizomány ura gróf Festetics György, a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki könyvtárának egész épületszárnyat építtetett. 

Oldal: Keszthely: Festetics-kastély
Köszöntelek a "Szín-varázs" honlapon - © 2008 - 2024 - szin-varazs.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat