Fehérvárcsurgó: Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély
A kastély történeteAz eredetileg a Perényi család birtokában lévő területre egy kis barokk kastéllyal együtt 1834-ben szerzett zálogjogot a Károlyi család, majd 1854-ben végleg a tulajdonukba került a birtok.A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. Az egészen 1858-ig elhúzódó, nagyszabású építkezés végül is 1844-ben kezdődött Ybl Miklós felügyeletével. Az épület ekkor kapta meg jellegzetes U alakú formáját.A kastély építtetője a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Károlyi-család egyik kiemelkedő tagja, gróf Károlyi György (1802-1877) volt, Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója.A II. világháborút követően a kastélyt államosították, majd a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig.A kastély rendszerváltás utáni története is érdekes, mivel az omladozó, igen rossz állapotban lévő kastély használati joga 1997-ben visszakerült a Károlyi családhoz, aKárolyi József Alapítványon keresztül, a tulajdonjog pedig maradt az államnál. A vagyonkezelésre gróf Károlyi György később egy részvénytársaságot is létrehozott, az állammal közösen folytatódott a műemlék renoválása.
A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak. 2014-ben uniós források felhasználásával, mintegy 240 millió forintból megkezdődött a kastélypark felújítása. A felújítás első ütemében megújul a park központi része, fákat, cserjéket telepítenek, megvalósul a korábban kiszáradt tó rekonstrukciója, valamint újjá építik a hidakat és a kerti pavilonokat.
A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni. Állandó programok között szerepel a márciusban megrendezésre kerülő, változatos témákat érintő nemzetközi konferencia. A magyar előadók mellett a téma nemzetközi szakértői is felszólalnak. Tavasszal az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok kerül megrendezésre, melyen a magyarországi kertészetek képviselőivel lehet találkozni, illetve európai országok kertművészete is megismerhető. Szeptemberi program a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál, melyen magyar és külföldi vonósnégyesek előadásait lehet meghallgatni. Nagy népszerűségnek örvend a nyáron és télen egy-egy alkalommal megrendezett gyertyafényes koncert is.
A kastélyban a történetéről szóló tárlatot lehet megtekinteni, illetve különböző időszakos kiállításoknak is teret adnak a néhány szépen berendezett szobában. Számos kulturális, főleg zenei programot is szerveznek az érdeklődőknek.
A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, szakmai működését az épületben élő Károlyi család irányítja. A kastély tagja a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának, így minden évben számtalan, kiemelkedő rendezvénynek ad otthont. Ugyanakkor itt kapott helyet az egykor Párizsban élő Fejtő Ferenc teljes könyv- és archívumállománya. Mindezek mellett egy folyamatosan gyarapodó könyvtár és európai dokumentációs központ is működik a fokozatosan megszépülő fehérvárcsurgói kastélyban.
Egy 20 szobás szálló és egy étterem is kialakításra került az épületben, gyakori helyszíne esküvőknek, különféle fogadásoknak, rendezvényeknek.
A kastély egyik legkülönlegesebb látványosságát, az úgynevezett csipketeraszt az épület megkerülésével, kívülről csodálhatjuk meg. Az öntöttvas szerkezet oszlopainak tetején csipkeszerű szalagdísz fut végig.
Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után a csurgói birtokot másodszülött fia, az 1839-ben született gróf Károlyi Viktor örökölte. Ebben az időszakban kerüt sor a meglévő tó kiszélesítésére, valamint sziget és két híd kialakítására. Ekkor került sor a nagyobb tisztások kialakítására: a kastély főhomlokzatától keletre elterülő kertrész tisztások sorozata volt, amelynek egységeit a kert útjai, a tavat tápláló csatoran és a ligetesen kialakított facsoportok választják el egymástól. A másik nagy tisztás a kastélytól délkeleti irányban húzódott, egyes szakaszokon kis facsoportokkal szegélyezve.
A díszudvar kialakítása is megváltozott a század végére: közepén ovális gyepes szigetet hoztak létre, az udvar bejáratánál két kisebb növényszigetet telepítettek.
Különleges...
Gróf Károlyi Viktor fiúutód nélkül halt meg, így az uradalom bátyjára, gróf Károlyi Gyulára szállt. Két évvel később bekövetkezett halála után másodszülött fia, gróf Károlyi József örökölte az uradalmat. Ebben az ideőszakban nemcsak a kastély, hanem Hein János, a kor ismert tájkertésze vezetésével a park is átépítésre került. Hein tervére jellemző az eklektikus stílus, amelyben elegyedik a tájképi és a barokk stílus elemkészlete, illetve feltűnnek szecessziós elemek is. Hein munkájának eredménye, hogy a kastély közvetlen környezetében az épülettel harmonizálóü mértani kertrészt, ún. pleasure ground-ot alakítottak ki, valamint jelentős mértékben növelték a kert területét.
Hein elképzelése szerint született meg a csipketerasz melletti neobarokk, teraszos elrendezésű kertrész, amelynek uralkodó motívuma a második szinten kialakított rondó volt, ez szőnyegágyszerű kiültetést kapott, ívét a sétány külső oldalán nyírt sövény kísérte. A szórt burkolatú sétányokat virágszegély választotta el a gyepfelülettől.
A díszudvar átalakítása során került elhelyezésre a nyolcszög alakú medence az egytálcás réz szökőkúttal. A gyepfelületet puszpángkiültetés tagolta, a díszmedence szélét virágkiültetés szegélyezte. Az oszlopfolyosók lábazata előtt nyírt sövényt alakítottak ki előterükben gömb alakú cserjékkel.
A kerthez hozzácsatolt, területileg lényegesen nagyobb részt az ún. vadaskert vagy fácános jelentette. Ebben az egységben fekeketfenyőt telepítettek erdőszerű állományban. Valószínűleg Hein átalakítási munkálataihoz kapcsolódóan két sziklakertet, alpinétumot is létesítettek a kertben. Ezek egyike a kastélytól északkeletre helyezkedik el, a másik a kastélytól délre, közvetlenül a díszkert és a vadaskert határán.
A kert másik emblematikus eleme a kerti pihenő, azaz a gloriett. A kercsú oszlopokon nyugvó építmény a csipketerasz melletti teraszokról feltáruló látványnak is meghatározó eleme volt.
A kastély és a kert átépítése 1900 és 1945 között
Csodálatos hely, barátságosak az emberek mindenkinek csak ajánlani tudom!
